Az elmúlt években gejzír módjára feltört domoszlói hard rock formáció sikertörténete jóformán csak a Tankcsapdáéhoz hasonlítható. A frontember Molnár Máté meg is emlékezett a pénteki, személyes közreműködésemmel is telt házas Barba Negra-béli koncerten arról, hogy második albumukat nem is olyan régen még alig száz fő előtt mutatták meg. De napjaink legnépszerűbb budapesti klubja csordultig telt a legújabb, M.A.T.T. című korong lemezbemutató bulijának alkalmából. Mivel voltam olyan szemfüles, hogy előrendeltem a CD-t, a koncert előtt már megtudtam hallgatni a teljes anyagot, ami amúgy jelen sorok születésekor is aláfesti szobám légkörét. A M.A.T.T. más, mint a Road eddigi stúdióalbumai. Az alapvető stílus nem változott, természetesen még mindig kemény, zúzós rockzenéről beszélhetünk, amire nem véletlenül tombolják félholtra magukat az emberek a rendszerint minőségi, lelkesen előadott koncerteken. Viszont az egész valahogy megkomolyodott. Persze, eddig is volt fajsúly a zenekar munkásságában, de rendszerint akadt szép számmal lazító töltet is. Na, most szó sincs ilyesmiről, és az elgondolkodtató témák őszinte híveként én nagyon örülök ennek. A riffek súlyosan döngenek, a dobtémák földhöz vágnak (a Kettő bennem az én intrója például valami zseniális), elmaradnak a jó, de számomra mindig kissé unalmasabbnak tetsző bulizós-csajozós témák, így végül tíz kőkemény, tartalmas nótának örülhetünk. Az nem titok, hogy a 21. század igazi költői a dalszövegírók (már a 20. században is ők voltak azok), Máté gondolatai pedig összeszedettek, mint mindig, és ami igazán megkapó, az az, hogy egyértelműen érződik a minél mélyebb tartalom generálására való törekvés. A pazar képekkel és remek rímekkel operáló témákban előkerül az emberi lélek rejtelme, a motivációs vonal, a a kizsigerelő hatalom, a közönség szeretete, és természetesen a szerelem, valamint az autós vonulat is. Nem feltétlenül a legjobb Road album a M.A.T.T., de az biztos, hogy az eddigi legkülönlegesebb anyag a csapat műhelyéből. Öröm hallgatni, ritka manapság az ilyen szintű egyediség a magyar színtéren. 8,5/10.